Ha hinni lehet az õsatyk mtosznak, Kin tbb utdot hozott ltre, akik maguk is sarjakat nemzettek. Ezek a gyermekek a harmadik generci tagjai voltak, õsei a modern klnoknak: valamennyi tõlk szrmaz vmpr rklte jellegzetessgeiket. Valamennyi kln esetben vannak bizonyos vmpri erõk, amelyeknek hasznlatt a tagok sokkal hamarabb s knnyebben tanuljk meg, mint msok. Ennek megfelelõen valamennyi klnnak megvannak a gyenge pontjai is, mindegyiknek van valamilyen hinyossga, amelynek rvn knnyû felismerni a tagjait.
A szrmazs nagyon fontos a vrtestvrek szmra. Annak ellenre, hogy alapjban vve magnykedvelõ lnyek, s kerlik egyms trsasgt, sokra rtkelik az rksgket. A vmprok trsadalomban elfoglalt helye nagy mrtkben fgg attl is, hogy melyik klnhoz, melyik genercihoz tartoznak. Mg a legostobbb, leghitvnyabb vmpr is kap nmi tiszteletet, ha megfelelõ vrvonalbl szrmazik.
Tizenhrom klnt ismernk, ezek mindegyike az õsatyktl szrmazik. Egyes hresztelsek szerint lteznek olyan "alsbbrendû" klnok vagy vrvonalak, amelyeknek eredete belevsz a trtnelem jszakiba. Kevs vmpr tallkozott olyan vrtestvrrel, aki e misztikus vrvonalak valamelyikbõl szrmazik. A titokzatos lnyekrõl a legtbb esetben bebizonyosodott, hogy nem tbbek nmagukat tlsgosan sokra tart senkihziaknl.
A szektk a kzs ideolgit vall vmprok s klnok csoportjai. A szektk a modern kor tallmnyai, de ettõl fggetlenl nagyon fontosak.
Szektk fejlõdse
A szektk olyan vmprok csoportjai, akik felttelezhetõen hasonl vilgnzettel brnak. Modern, de nagy jelentõsgû eszkzk.
A ma ismert szektk elõszr a Fggetlenek Nagy Forradalma utn jelentek meg, amely a XV. szzadban sprt vgig egsz Eurpn. Sok reg csak vonakodva vllal szerepet szektkban, bolondsgnak tartva azokat, mivel szerintk "csak a Vr szmt". A forradalom s az inkvizci elõtti idõkben ezen regek szerint nem lteztek szektk. Msok szerint ma sincs ez mskpp: egy nagyobb vrosban vtizedek is eltelhetnek, mg kt vrtestvr sszetallkozik, akkor pedig mi haszna van a szektknak?
Mindentõl fggetlenl a legtbb vmpr tagja egyik vagy msik szektnak. Msok fggetlennek valljk magukat, vagy a klnjukhoz kapcsoldnak a szektk helyett. Taln a Kamarilla nven ismert szekta a legnagyobb s a legbefolysosabb, br rivlisa, a Sabbat a kzelmltban jelentõs erõfesztseket tett ellene, s ma is minden lehetsges alkalommal ellene szegl. A titokzatos Inconnu - ha ppen lehet hallani errõl a csoportrl - lltsa szerint nem szekta, br szervezett csoportnak tûnik, s tvol tartja magt a tbbi szekttl. A fggetlenek pedig gyakorta sznlelik, hogy szektt alkotnak, de a Sabbat megjelensekor õk az elsõk, akik a Kamarilla segtsgt krik. Ilyetnkpp a Kamarilla a sajt befolysa alatt llknt tekint a fggetlenekre.
A Kamarilla
 A vmprok legnagyobb szektja, a Kamarilla az larcosbl fenntartsval foglalkozik, remlve, hogy ezltal helyet biztost a vrtestvreknek az jszakban. A Kamarilla nylt trsasg, tagjaknt tekint minden vmprra (akr be szndkoznak lpni, akr nem), s vrvonaltl fggetlenl brmely vmpr csatlakozhat a szekthoz.
A vrtestvrek gyakorta ellentmondsos trtnete szerint a Kamarillt a XV. szzad folyamn alaptottk, a Fggetlenek Forradalma utn. A Ventrue kln vrtestvrei elõszeretettel hangoztatjk, hogy alapvetõ szerepet jtszottak a szekta megteremtsben, melynek sok vrtestvr ksznheti vmprltt. Az larcosbl kiknyszertsvel a vrtestvrek megmenekltek az inkvizcitl, attl az egyhzi hivataltl, amely a termszetfeletti lnyek megsemmistst szolglta.
Br a Kamarilla a legnagyobb szekta, az ismert 13 klnnak alig tbb mint fele vesz rszt aktvan annak tevkenysgben. A szekta gyûlsein az aktv klnok kpviselõi vesznek rszt: ezeket az sszejveteleket tancslsnek nevezik. A rendszeres idõkznknt sszehvott konklvk a szekta minden tagja elõtt nyitottak, itt vitatjk meg a szekta szmra kiemelkedõ fontossggal br gyeket. Konklvt csak a brk, a Belsõ Kr ltal a Hagyomnyok megõrzsre vlasztott hivatalnokok hvhatnak ssze. Ezek a hivatalnokok kivtel nlkl igen regek, hatalmukat a kzrendûek jogosan rettegik. ppen ezrt a Hagyomnyok ltaluk kzztett rtelmezseinek a legtbben sajt rdekkben vetik al magukat. A brkat az arkhnok nven felgyelt klikkek felgyelik. Arkhnnal tallkozni ltalban vszterhes esemny.
Hivatalosan a Kamarilla nem ismeri el a Vzzn elõttiek vagy Kin ltezst. Az rvels szerint ezek a vmprok, ha egyltaln lteztek, mr rg tlestek a Vgsõ Hallon, gy aki rjuk hivatkozik, ltalban kznevetsg trgya lesz.
A Sabbat
 A Sabbatot, mely lltlag egy kzpkori hallkultuszbl eredeztethetõ, mlyen rettegi mindenki, aki nem tagja. A szekta vadllati s erõszakos, s nem kti az emberi filozfia vagy az erklcs semmilyen bklyja. Tagjai lvezik a vmprltet.
A Sabbat, melyet nha a Fekete Kz nven emltenek, tevõlegesen trekszik a Hagyomnyok eltrlsre, a Kamarilla elpuszttsra s az emberisg leigzsra.
A Sabbat mindenhol tagokat toboroz, ahol megjelenik, s gy terjed, mint valami mrgezõ gyomnvny, ledntve a krnyezetben tallhat intzmnyeket. A Kamarillval ellenttben elismeri a Vzzn elõttiek ltezst, br szenvedlyes gyûlletet tpll velk szemben. A Sabbat propagandja szerint a Vzzn elõttiek irnytjk az egsz vilgot, s a szekta eme rosszindulat uralom ellen tr. A Kamarillra, mint az õsk gynkeire tekintenek, s mind politikailag, mind fizikai valjukban ellenk trnek. A Sabbat tagjainak tlnyom rsze megveti a Kamarilla vmprjait, akiket gyva, nyomorult frgeknek tekintenek, akik nem kpesek elfogadni nnn ragadoz termszetket.
A kvlllk keveset tudnak a Sabbat mukdsrõl. A Kamarilla egyes vrtestvrei ktelkednek a Sabbat ltezsben is: gy vlik, hogy a szervezetet az regek talltk ki, hogy a bosszant gyermekeket knnyebben tudjk kordban tartani, s a Sabbat nem ms, mint mumus. A szektrl futtuzknt terjednek a rmsges mesk, tbbek kzt arrl, hogy tagjai fekete mgival foglalkoznak, dmonokat imdnak, hajtvadszatot rendeznek ms vmprokra, s kpesek megtrni a vr ktelkt. A Sabbattal kapcsolatos egyetlen kvetkezetes hresztels a tagok tûzimdsval kapcsolatos: a szekta hrhedett arrl is, hogy lngol nyomok maradnak puszttsa utn.
Az Inconnu
Az Inconnu nem igazn szekta, mint inkbb hasonl gondolkods vmprokbl ll, kevert csoport. Mivel nem akarnak a nluk regebbek bbjai lenni, s belefradtak a nluk fiatalabbak szntelen manõverezsbe, gy tûnik, hogy az Inconnu tagjai mr nem vesznek rszt a Dzsihdban. Ez klnbzteti meg õket a tbbi szekttl - elhatroljk magukat a tbbi vmprtl s megvetendõ mesterkedseiktõl.
Az Inconnu tagjai lltlag (mivel megkeresni senki sem prblta mg õket) õsregek s nagy hatalmak. A legtbbjk sok idõt tlt lomba vagy torporba merlve, ami a Dzsihdtl val tvolsgtarst is szolglja. Egyes vrtestvrek az Inconnu tagjait a Vzzn elõttiekhez hasonltjk, s azt lltjk, hogy eltvolodtak a vilgtl, s gondolkodsuk idõtlen, nem emberi. Ms vrtestvrek szerint az Inconnu tagjai vagy elrtk a Golcondt, a vmprok felsõbbrendusgnek mess llapott, vagy ennek elrsre trekednek.
Azok a vrtestvrek, akik az Inconnu tagjaival tallkoznak, mlysges, flelemmel vegyes tiszteletet reznek irntuk. Br gy tûnik, az Inconnu lazn szervezett, informlis csoportosuls, tagjai mgis nagyon knnyedn kommuniklnak egymssal. Tudjk, mikor kell elkerlni a vrtestvreket, mikor kell elrejtõzni elõlk, s mikor kell elkergetni õket. Terveik, ha vannak ilyenek, egyelõre ismeretlenek.
A fggetlenek
A fggetlenek olyan vmprok, akik elutastjk Kin hagyomnyait s az azokat betartat regek parancsait. Az regek mgis elismerik valamelyest a fggetleneket, mivel azok az regek ellenllsa ellenre is kpesek hatalomhoz jutni. Elismers illeti õket energijuk s szenvedlyk miatt, ami a legtbb reg vrtestvrbõl a kor s az elgedetlensg hatsra kihal. Vgsõ soron azonban a vrtestvrek tlnyom rsze saklnak tekinti a fggetleneket, akik az regek kezbõl lehull morzskon lnek. Br vitathat, hogy a Kamarilla tagjai lennnek, a fggetlenek hatrozottan kinyilvntottk, hogy a vrtestvrek gyeiben vltozsokat szeretnnek a jelenlegi llapothoz kpest. |
AJÁNLOM AZ OLDALT
