Magyar V�mp�rok  Sz�vets�ge

A csontv�zra a Lazaretta Nuovo szigeten bukkantak az 1576-os velencei pestisj�rv�ny �ldozatai k�z�tt. A szigeten 1468-t�l j�rv�nyk�rh�z m�k�d�tt, �m a pestises betegek elk�l�n�t�se nem sokat seg�tett: az 1630-31-es velencei j�rv�nyok sor�n a 150 ezer lakos� v�rosban 50 ezer ember d�gv�szben vesztette �let�t. A pestis terjed�s�t sokan a v�mp�rok sz�ml�j�ra �rt�k. Ez a hiedelem feltehet�en abb�l t�pl�lkozott, hogy a pestisben elhunytak sz�j�b�l a hal�l be�llta ut�n v�rhez hasonl� folyad�k sziv�rgott. Ezt az �ldozatok v�r�nek hitt�k.

A folyad�k sok esetben benedves�tette a halotti leplet is az elhunyt sz�ja k�r�l, �gy az anyag hozz�ragadt az ajkakhoz, a fogakhoz, azt a benyom�st keltve, mintha az illet� r�gn� a text�li�t. Ebb�l t�pl�lkozott az a k�z�pkori hiedelem, miszerint a v�mp�rok, ha a pestis �ldozatai mell� temetik �ket, szomsz�djaik holttest�b�l t�pl�lkoznak, m�g el�g er�snek nem �rzik magukat ahhoz, hogy kikeljenek a s�rb�l �s elkezdj�k az �l�k v�r�t sz�vni. Ez a felt�telezett fert�z�s �r�k�s k�rforg�s�t hozta l�tre.

A s�r�s�k voltak k�telesek azonos�tani a lehets�ges v�mp�rokat. A v�rsz�v�kat annak alapj�n sz�rt�k ki, hogy a halottak "megr�gt�k-e" a szemfedelet. Ilyen esetekben fogaik k�z� t�gl�t er�ltettek, hogy megakad�lyozz�k �ket a v�rsz�v�sban.

A v�mp�rizmus m�tosza az�rt terjedhetett el a k�z�pkorban, mert az emberek nem �rtett�k a holttestek boml�s�nak mechanizmus�t - magyar�zta Matteo Borrini, a Firenzei Egyetem r�g�sze, aki a csontv�zat megtal�lta. Az archeol�gus kutat�i csoportot verbuv�lt k�l�nb�z� szakm�k k�pvisel�ib�l, akik k�l�nb�z� aspektusokb�l vizsg�lt�k a v�mp�rnak hitt n� f�ldi maradv�nyait. A kutat�soknak k�sz�nhet�en kider�lt, hogy az asszony f�leg z�lds�geken �s magvakon �lt - ez az als�bb n�poszt�ly �tlagos �trendje volt a XVI. sz�zadban. A koponya �s a fogazat vizsg�lata kimutatta, hogy hal�lakor 61-71 �ves lehetett, ez k�l�n�sen magasnak sz�m�tott a XVI. sz�zadban, amikor az �tlagos �letkor 40 �v volt.

Az asszony magas kor�b�l kiindulva felt�telezhet�, hogy boszork�nys�ggal is megv�dolhatt�k - v�lekedik Jason Coy, a College of Charleston kutat�ja. Az eur�pai n�gy�l�l� t�rsadalmakban el�szeretettel v�doltak meg id�s asszonyokat boszork�nys�ggal, abb�l kiindulva, hogy az �regasszonyok, k�l�n�sen az �zvegyek sokszor szeg�nyek, mag�nyosak �s boldogtalanok, ez�rt k�nnyen engednek a gonosz cs�b�t�s�nak, ami gazdagg� �s boldogg� teszi a vel�k sz�vetkez�ket - emelte ki az amerikai kutat�.

Az eur�pai boszork�ny�ld�z�sek cs�cs�n, 1550 �s 1650 k�z�tt sz�zezern�l t�bb ember ker�lt boszork�nys�g v�dj�val az �t�l�sz�k el�, k�z�l�k 60 ezret, t�bbs�g�kben id�s asszonyokat, ki is v�geztek. Matteo Borrini csapata elv�gezte a n� sz�m�t�g�pes arcrekonstrukci�j�t is. Az eredm�ny egy �tlagos id�s asszony arca, akinek t�bb sz�z �vvel a hal�la ut�n valamif�le t�rt�nelmi igazs�got szolg�ltattunk - jegyezte meg Matteo Borrini.